Réges-régen volt egy Anna nevű fiatal nő, aki küszködő írónő volt, aki a nagyvárosban próbált megélni.Anna mindig is arról álmodott, hogy sikeres regényíró legyen, de a valóság az volt, hogy alig keresett annyi pénzt, hogy kifizesse a bérleti díjat.
Egy nap Anna telefonhívást kapott az anyjától.A nagymamája elhunyt, Annának pedig haza kellett térnie a temetésre.Anna évek óta nem volt otthon, és a visszaút gondolata szomorúsággal és szorongással töltötte el.
Amikor Anna megérkezett, családja tárt karokkal fogadta.Átöleltek és sírtak, felidézve a nagymamával kapcsolatos emlékeiket.Anna olyan összetartozást érzett, amit már régóta nem.
A temetés után Anna családja összegyűlt a nagymamája házában, hogy átnézze a holmiját.Régi fényképeket, leveleket és csecsebecséket válogattak össze, mindegyiknek különleges emléke volt.Anna meglepődve találta egy halom régi történeteit, amelyeket még gyerekkorában írt.
Ahogy Anna végigolvasta a történeteit, visszakerült abba az időbe, amikor nem voltak gondjai vagy kötelezettségei.Történetei tele voltak képzelettel és csodálkozással, és rájött, hogy mindig is ezt a fajta írást szerette volna megírni.
Később aznap este Anna a nagymamája konyhájában ült, teát szürcsölgetett, és kibámult az ablakon.Észrevett a pulton egy eldobható műanyag poharat, amely a modern élet kényelmére és elérhetőségére emlékeztette.
Annának hirtelen támadt egy ötlete.Mesét írna az eldobható műanyag pohár útjáról.Ez egy történet a csésze kalandjairól, a mindennapi életben való hasznosságáról és az út során levont tanulságokról.
Anna a következő hetekben a történetének megírásával töltötte a szívét-lelkét minden szavába.Amikor végzett, tudta, hogy ez a legjobb dolog, amit valaha írt.Beküldte egy irodalmi folyóiratnak, és meglepetésére elfogadták kiadásra.
A történet nagy sikert aratott, és gyorsan népszerűvé vált.Annával több hírportál is interjút készített, és tehetséges íróként vált ismertté.Elkezdett ajánlatokat kapni könyvajánlatokra és beszédmegjegyzésekre, és végre valóra vált álma, hogy sikeres regényíró legyen.
Ahogy Anna folytatta az írást, kezdte észrevenni a terjedésételdobható műanyag poharaka mindennapi életben.Látta őket kávézókban, éttermekben, sőt a saját otthonában is.Elkezdett gondolkodni a pozitív oldalaineldobható műanyag poharak, mint a kényelem és a megfizethetőség.
Úgy döntött, ír egy újabb történetet az eldobható műanyag pohár útjáról, de ezúttal ez pozitív történet lesz.Arról ír, hogy a pohár képes összehozni az embereket, az emlékekről, amiket segített létrehozni, és a vállalatok által a hulladék csökkentése érdekében tett fenntarthatósági kezdeményezésekről.
Anna történetét jól fogadták, és segített megváltoztatni a narratíváteldobható műanyag poharak.Az emberek elkezdték pozitívabban látni őket, és a vállalatok elkezdtek fenntarthatóbb gyakorlatokat alkalmazni.
Anna büszke volt az írásai által elért hatásra, és továbbra is olyan történeteket írt, amelyek arra inspirálták az embereket, hogy másképp gondolkodjanak az őket körülvevő világról.Tudta, hogy néha csak perspektívaváltásra van szükség a pozitív változáshoz.
Ettől a naptól kezdve Anna megígérte magának, hogy mindig hű marad szenvedélyeihez, és írásait arra használja fel, hogy változást hozzon a világban.És mindig emlékezni fog arra, hogy néha a legvalószínűtlenebb helyekről is származhat ihlet, még egy eldobható műanyag pohárból is.
Feladás időpontja: 2023.04.27